A 2000-es évek eleje a könyvaukciók történetében egyértelmű korszakhatárt jelent: ekkor vált a ritka könyvek piaca a szűk bibliofil körök világából a nemzetközi műtárgypiac szerves részévé. Az angolszász aukciósházak, mindenekelőtt a Christie’s és a Sotheby’s, ebben az időszakban olyan árakat értek el könyvekkel és kéziratokkal, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, és ezzel új befektetői réteget is bevonzottak.
Az egyik legfontosabb mérföldkő 2000-ben következett be, amikor John James Audubon monumentális madártani munkája, a The Birds of America egy első kiadású, úgynevezett „elephant folio” példánya a Christie’s New York-i árverésén 8 802 500 dollárért kelt el. Ez az ár nemcsak rekord volt, hanem jelzésértékű is: a könyv mint fizikai tárgy – mérete, illusztrációinak minősége és ritkasága miatt – képes belépni a festményekkel és szobrokkal azonos értékkategóriába. A következő években további példányok is többmilliós összegekért cseréltek gazdát, 2005-ben például egy másik komplett példány mintegy 5,6 millió dollárért talált vevőre, ami stabilizálta a mű „blue-chip” státuszát a piacon.
Hasonlóan látványos áremelkedés figyelhető meg William Shakespeare műveinek első összkiadásánál, a First Folio esetében. Bár ezek a példányok már a 20. században is kiemelkedő értéket képviseltek, a 2000-es évek elején az áruk új szintre lépett: a Sotheby’s árverésein egy-egy jobb állapotú példány ára 2,5–3 millió font körül alakult, ami akkori árfolyamon nagyjából 4–5 millió dollárnak felelt meg. Ez a növekedés részben annak volt köszönhető, hogy a gyűjtők egyre inkább felismerték az ilyen alapművek kulturális és befektetési jelentőségét, részben pedig annak, hogy a piac globalizálódott, és új, tőkeerős vásárlók jelentek meg.
A korszak egyik érdekes fejleménye volt, hogy a klasszikus értelemben vett könyvek mellett történeti dokumentumok és kéziratok is egyre inkább azonos aukciós kategóriába kerültek. Ennek egyik legismertebb példája a Magna Carta egy 1300 körüli példánya, amely ugyan 2007-ben érte el a 21,3 millió dolláros árat, de az ehhez vezető piaci érdeklődés már a 2000-es évek elején kialakult. A gyűjtők szemlélete ekkor változott meg alapvetően: a szöveg helyett egyre inkább az adott tárgy történeti jelentősége, egyedisége és provenienciája vált meghatározóvá.
Ugyanezt a tendenciát erősítette a kortárs irodalom megjelenése a csúcskategóriás aukciókon. J. K. Rowling saját kezűleg írt és illusztrált kötete, a The Tales of Beedle the Bard 2007-ben 3,8 millió dollárért kelt el a Sotheby’s árverésén. Bár ez már a vizsgált időszak végére esik, jól mutatja azt a folyamatot, amely a 2000-es évek elején indult el: a modern irodalom kéziratai is képesek ugyanabba az értékkategóriába kerülni, mint a klasszikus ritkaságok.
A „klasszikus” first edition piac szintén jelentős átalakuláson ment keresztül. Charles Darwin On the Origin of Species című művének első kiadásai ebben az időszakban rendszeresen 300 000 és 500 000 font közötti áron keltek el a jobb példányok esetében, különösen akkor, ha eredeti kötésben maradtak fenn. Hasonló tendencia figyelhető meg F. Scott Fitzgerald The Great Gatsby című regényének dedikált példányainál, amelyek ára már ekkor több százezer dollárig emelkedett, különösen, ha a dedikáció ismert személynek szólt. Az úgynevezett „association copy” kategória – amikor a könyv bizonyíthatóan kapcsolatban áll egy jelentős személlyel – a 2000-es évek elején vált igazán meghatározó árképző tényezővé, és nem ritkán többszörösére növelte egy adott példány értékét.
Érdekes módon a populáris irodalom is ekkor kezdett komolyabb figyelmet kapni a gyűjtők körében. Agatha Christie The ABC Murders című művének első kiadásai a 2000-es évek elején még viszonylag mérsékelt, körülbelül 8 000–10 000 fontos árszinten mozogtak, ám már ekkor látható volt az a tendencia, amely később a krimi- és műfaji irodalom jelentős felértékelődéséhez vezetett. Ez a folyamat különösen fontos, mert kiszélesítette a gyűjtők körét, és új belépési pontokat teremtett a piacra.
Összességében a 2000-es évek eleje három alapvető változást hozott az angolszász könyvaukciós világban. Egyrészt a könyvek és kéziratok végleg beléptek a többmilliós műtárgypiacra, ahol már nem csupán irodalmi értékük, hanem fizikai és történeti tulajdonságaik is meghatározóvá váltak. Másrészt a piac globalizációja új, fizetőképes keresletet teremtett, ami jelentősen felhajtotta az árakat. Harmadrészt pedig a gyűjtői szemlélet átalakult: a hangsúly a „szöveg hordozójáról” egyre inkább az egyedi, történeti jelentőségű tárgyra helyeződött át. Ez a folyamat alapozta meg azt a mai napig tartó trendet, amelyben egy-egy kiemelkedő példány – legyen szó egy 17. századi folióról vagy egy 20. századi kéziratról – akár a legdrágább műtárgyakkal is versenyezni képes.
.jpg)
