Roald Dahl (1916–1990) nevéhez olyan történetek fűződnek, amelyek mára a gyermekirodalom klasszikusaivá váltak, és amelyekben a fantázia, a humor és a kegyetlenül őszinte emberismeret egyetlen különös eleggyé olvad. Élete azonban legalább annyira izgalmas volt, mint a könyvei: norvég bevándorlók gyermekeként született Walesben, hét testvér közül a legfiatalabbak egyike volt, és már gyerekkorát is számos tragédia árnyékolta be, többek között édesapja és nővére korai halála.
Fiatal felnőttként kalandot keresett: az Afrikában eltöltött éveket követően a második világháborúban a brit Királyi Légierő pilótájaként szolgált. Számos bevetésen vett részt, súlyos repülőgép-balesetet is túlélt, amely később nemcsak testi, hanem lelki nyomot is hagyott rajta. A háború után az Egyesült Államokban dolgozott – többek között a brit hírszerzés megbízásából –, és ekkor kezdett el komolyabban írni. Először felnőtteknek írt novellákat, melyek sötét, ironikus csattanóikról váltak ismertté; ezek a írások a Meghökkentő mesék köteteiben olvashatók.
Az igazi világhír azonban a gyermekirodalom révén érkezett meg. Dahl felismerte, hogy a gyerekek nem feltétlenül steril, cukormázas történetekre vágynak – sokkal inkább olyanokra, amelyek szórakoztatóak, néha félelmetesek, néha meghökkentők, mégis mélyen emberiek. Leghíresebb művei közé tartozik a Charlie és a csokigyár, a Matilda, a Szofi és a HABÓ (BFG), a Boszorkányok, a Danny, a szupersrác, valamint a Fantasztikus Róka úr. Ezek a könyvek gyakran ábrázolják a felnőttek világát torzan, olykor kegyetlenül, miközben a gyerekek éles eszű, bátor hősként állnak a középpontban.
Dahl stílusa egyedi: egyszerre játékos és groteszk, egyszerre humoros és sötét. Nyelvi leleményei – különösen a BFG „szóferdítései” – sok gyerek anyanyelvi fejlődésére is hatottak. Műveinek visszatérő témái az igazságtalanság, a bátorság, a leleményesség és az, hogy a legkisebbek is győzedelmeskedhetnek a zsarnokok felett. Meséiben ugyanakkor mindig ott lapul egy felnőtteknek szóló kritikával átszőtt irónia is.
Roald Dahl 1990. november 23-án hunyt el, oxfordi otthonában, egy ritka vérképzőszervi betegség következtében. Halálát sokan a modern gyermekirodalom egyik legfontosabb korszakának lezárásaként élték meg. Bár a személyisége és néhány nézete körül azóta több vita is kialakult, irodalmi öröksége megkerülhetetlen. Műveit azóta is folyamatosan újra kiadják, filmre viszik, színpadra adaptálják – a Charlie és a csokigyár és a Matilda több generáció számára lett meghatározó élmény, legújabban pedig a Netflix készített új feldolgozásokat.
Roald Dahl életműve ma is élő, eleven és megkerülhetetlen része a világirodalomnak. Történetei arra emlékeztetnek bennünket, hogy a fantázia határtalan, a gyermeki nézőpont pedig sokszor igazabb minden felnőtt bölcsességnél. Bár Dahl 1990. november 23-án örökre távozott, könyvei továbbra is ott bújnak meg a gyerekek párnája alatt – tele varázslattal, furcsasággal, és azzal a különös, csak rá jellemző humorral, amelyért milliók szeretik.
