Január 30-án született Borisz Paszternak, az erkölcsi tanúságtétel írója

No items found.

Szerző:

2026-01-25

Oskola Antikvárium

Olvasási idő:

perc

Borisz Paszternak (1890–1960) a 20. századi orosz és világirodalom egyik legnagyobb hatású alakja. Költőként indult, regényíróként vált világhírűvé, de életművének igazi tétje nem egyetlen műben, hanem az erkölcsi következetességben rejlik, amely írásait és életútját egyaránt áthatotta.

Paszternak olyan korban alkotott, amikor az irodalom nem pusztán esztétikai kérdés volt, hanem létezési forma és kockázatvállalás.

Korai líráját a modern orosz költészet megújításának igénye hatotta át. Nyelve sűrű, képekben gazdag, gyakran nehezen megfejthető – de mindig a belső tapasztalat hitelességére törekvő. Paszternak számára a költészet nem ideológiai eszköz volt, hanem a világ erkölcsi rendjének keresése.

Ez a szemlélet később is megmaradt, akkor is, amikor a sztálini kultúrpolitika egyre szűkebb mozgásteret hagyott az autonóm művészi megszólalásnak.

Paszternak legismertebb műve, a Doktor Zsivágó nem klasszikus történelmi regény. Sokkal inkább egy belső életrajz, amely az orosz forradalom és polgárháború idején játszódik, mégsem az eseményekre, hanem az emberi lélekre összpontosít.

A regény központi kérdése az, hogy megőrizhető-e a személyes erkölcs és érzékenység egy olyan világban, ahol az ideológia mindent maga alá gyűr. Paszternak válasza halk, de következetes: az egyén belső szabadsága nem felszámolható, legfeljebb elnyomható.

A mű Szovjetunióban nem jelenhetett meg, külföldön azonban óriási visszhangot váltott ki.

1958-ban Paszternak megkapta az irodalmi Nobel-díjat, amelyet azonban a szovjet hatalom nyomására kénytelen volt visszautasítani. Ez az epizód szimbolikussá vált: az író, aki nem politikai pamfletet írt, hanem egy emberi sorsregényt, mégis politikai ellenséggé vált. Paszternak nem emigrált, nem lett nyílt ellenzéki. Maradt – és ezzel az erkölcsi magatartással vált példává sokak számára Kelet-Európában is.

Január 30-a nemcsak egy nagy író születésnapja, hanem emlékeztető arra is, hogy az irodalom nemcsak esztétikai teljesítmény, hanem morális állásfoglalás. Paszternak életműve azt üzeni: az író felelőssége nem abban áll, hogy hangos legyen, hanem abban, hogy igaz legyen. És néha ez a csendes igazság bizonyul a legveszélyesebbnek.

Legújabb írásaink

Január 30-án született Borisz Paszternak, az erkölcsi tanúságtétel írója

Január 27. – A Nemzetközi Holokauszt-emléknap az irodalom tükrében

Január 27-e a kollektív emlékezet egyik legsúlyosabb dátuma. 1945-ben ezen a napon szabadították fel az auschwitzi koncentrációs és megsemmisítő tábort, és az ENSZ döntése nyomán ez lett a Nemzetközi Holokauszt-emléknap. A történelmi tényeken túl ez a nap az irodalom számára is megkerülhetetlen: a 20. század egyik legmélyebb morális traumáját hordozza.

Január 25-én született Fekete István, az egyik elolvasottabb magyar író

Fekete István 1900. január 25-én született Göllén. A 20. századi magyar irodalom egyik legolvasottabb prózaírója, akinek művei generációk számára tették átélhetővé a természet rendjét, az ember erkölcsi felelősségét és a hagyományos vidéki életformát.

Január 23-án született a modern regény egyik megújítója, Stendhal

Stendhal, polgári nevén Marie-Henri Beyle, 1783. január 23-án született a franciaországi Grenoble-ban. A 19. századi európai irodalom egyik legnagyobb hatású alakja, akit ma a modern pszichológiai és realista regény előfutáraként tartunk számon, noha saját korában művei csak korlátozott elismerést kaptak.

Madách Imre – január 21-én született Az ember tragédiája alkotója

Madách Imre 1823. január 21-én született Alsósztregován, azon a felvidéki birtokon, amely élete végéig szellemi és lelki otthona maradt. A magyar irodalom történetében neve elválaszthatatlan Az ember tragédiája című drámai költeménytől, amely nemcsak nemzeti klasszikus, hanem a világirodalom egyik legsajátosabb filozófiai műve is.

Edgar Allan Poe, a modern irodalom sötét zsenije - 1809. január 19.

Edgar Allan Poe 1809. január 19-én született Bostonban, és bár élete rövid és tragikus volt, hatása messze túlnőtt saját korán. Költészete és prózája alapvetően formálta a modern irodalom arculatát: nélküle aligha beszélhetnénk a detektívtörténet, a pszichológiai horror vagy a lélektani elbeszélés klasszikus hagyományáról. 

1938. január 17. - Elhunyt Karinthy Frigyes, a magyar irodalom egyik legfényesebb elméje

1938. január 17-én hunyt el Karinthy Frigyes, a 20. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb, legszabadabb szellemű alkotója. Halálával nem csupán egy népszerű írót veszített el az ország, hanem egy olyan gondolkodót is, aki páratlan élességgel, humorral és intellektuális bátorsággal vizsgálta az emberi lét, a nyelv és a társadalom kérdéseit.

József Attila és január 14. – Egy betiltott est

1937. január 14-e József Attila életének egyik jelképes, bár kevéssé ismert dátuma. Ez a nap nem születéshez vagy halálhoz kötődik, hanem ahhoz a történelmi pillanathoz, amely élesen megmutatja a költő és kora közötti feszültséget, valamint a két világháború közti magyar irodalmi élet politikai kiszolgáltatottságát.

Jack London, a vadon és az ember írója (született: 1876. január 12.)

Jack London 1876. január 12-én született San Franciscóban, és a 20. század eleji világirodalom egyik legismertebb, legolvasottabb szerzőjévé vált. Rövid, de rendkívül intenzív életműve a kalandregény, a természetirodalom és a társadalomkritikus próza határterületein mozog, miközben alapvető kérdéseket tesz fel emberről, szabadságról és túlélésről.

1890. január 9. - Karel Čapek, az író, aki nevet adott a „robotnak”

1890. január 9-én született Karel Čapek, a 20. századi cseh és világirodalom egyik legsokoldalúbb alakja: regényíró, drámaíró, esszéista, újságíró és gondolkodó, akinek művei ma is meglepően aktuális kérdéseket vetnek fel az ember, a technológia és a hatalom viszonyáról.

Győry Vilmos (1838. január 7. – 1885. február 15.) – a magyar ifjúsági irodalom egyik úttörője

Győry Vilmos neve ma már kevésbé ismert a szélesebb olvasóközönség számára, a 19. századi magyar irodalom és különösen az ifjúsági irodalom történetében azonban fontos, megkerülhetetlen alak. 1838. január 7-én született, s rövid, de termékeny életútja során íróként, költőként és műfordítóként is jelentős munkát végzett.

1785. január 4. - Megszületett Jacob Grimm, a mesék tudósa és a germanisztika atyja

Jacob Grimm 1785. január 4-én született a hesseni Hanau városában. Neve ma elsősorban a Grimm-mesékkel forrt össze, ám életműve messze túlmutat a népmesegyűjtésen: a modern germanisztika, történeti nyelvészet és folklorisztika egyik megteremtőjeként tartjuk számon.

1780. január 1. – Megjelenik a Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű újság

1780. január 1-jén Pozsonyban olyan esemény történt, amely mérföldkőnek számít a magyar művelődéstörténetben: megjelent a Magyar Hírmondó, az első rendszeresen megjelenő magyar nyelvű újság. Bár a lap első pillantásra inkább hírközlő és közéleti jellegű volt, hatása messze túlmutatott a napi események közlésén: döntő szerepet játszott a magyar nyelv nyilvános használatának megerősítésében és a modern magyar sajtó megszületésében.

1865. december 30. – Rudyard Kipling, a történetek birodalmának krónikása

1865. december 30-án született Rudyard Kipling Bombayben, a Brit Birodalom egyik legfontosabb gyarmatán. Gyermekkorának indiai élményei egész életművét meghatározták, és sajátos, egzotikus színezetet adtak történeteinek.

Samuel Beckett halála - 1989. december 24.

1989. december 24-én, szenteste napján hunyt el Samuel Beckett, az abszurd irodalom és színház egyik legkövetkezetesebb újítója. Halálának dátuma szinte szimbolikus: egy olyan alkotó távozott ekkor, aki egész életművében a kiüresedést, a várakozást és a kimondhatatlanságot vizsgálta.

Romain Rolland (1866. december 22.) – Az erkölcsi felelősség írója

1866. december 22-én született Romain Rolland Franciaországban, és már fiatalon a művészet erkölcsi szerepe kezdte foglalkoztatni. Írói pályája szorosan összefonódott azzal a meggyőződéssel, hogy az irodalom nem pusztán esztétikai gyakorlat, hanem morális cselekvés is.

1883. december 18. – Franz Kafka születése, avagy a modern ember irodalmi tükre

1883. december 18-án született Franz Kafka Prágában, az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legösszetettebb kulturális terében. A város német, cseh és zsidó hagyományainak metszéspontjában nőtt fel, s ez a többes kötődés – vagy éppen kötődésnélküliség – egész életművének egyik alapélményévé vált.

250 éve született Jane Austen

Jane Austen neve ma már megkerülhetetlen az angol és a világirodalomban, ám életében aligha sejthette, hogy regényei két évszázaddal később is olvasók millióit szólítják meg. 1775. december 16-án született az angliai Steventonban, egy vidéki lelkészcsalád hetedik gyermekeként.

Szepes Mária – a képzelet és a lélek nagy utazója (született: 1908. december 14.)

Szepes Mária alakja különös fényben ragyog a 20. századi magyar irodalom egén. Mintha egyszerre lett volna mesemondó és bölcs, mágus és pszichológus, gyermekek barátja és titkos tanítások őrzője. 1908. december 14-én született Budapesten, egy olyan művészcsaládba, ahol szinte a levegőben vibrált a történetek és szerepek világa. Innen indult el az a hosszú, sokszínű pálya, amely végül legendává emelte.

1821. december 12. – Gustave Flaubert, a modern regény mestere

Gustave Flaubert 1821. december 12-én született a franciaországi Rouen-ban, és a 19. századi európai irodalom egyik legnagyobb hatású prózaírójaként vonult be az irodalomtörténetbe. Neve egyet jelent a realista regény megújításával, és azzal a törekvéssel, hogy az irodalom egyszerre legyen pontos, hiteles és maradandó – éppen úgy, ahogyan azt ő maga is megálmodta több mint másfél évszázaddal ezelőtt.

Henryk Sienkiewicz Nobel-díja – 1905. december 10.: A lengyel irodalom világsikere

Henryk Sienkiewicz (1846–1916) a lengyel irodalom kiemelkedő alakja, aki történelmi regényeivel nemcsak hazájában, hanem világszerte ismertséget szerzett. 1905. december 10-én első lengyel íróként vehette át az irodalmi Nobel-díjat, amelyet „kivételes érdemeiért az epikus írásművészet terén” ítélt oda számára az Akadémia. Ez a nap mind a lengyel kultúra, mind a világirodalom történetében mérföldkővé vált.

John Lennon (✞1980. december 8.) – Egy zenész, aki az irodalmat is átírta

John Lennon nevét elsősorban a Beatles legendás zenekarával azonosítjuk, ám életművének fontos — és sokszor alulértékelt — része az irodalmi tevékenysége. Halála napja, 1980. december 8., nemcsak a zenei világban okozott megrázkódtatást: egy olyan alkotó távozott, aki a 20. századi angol nyelvű irodalomban is maradandót hagyott.

Alexandre Dumas halála napján – 1870. december 5.: A nagy mesemondó öröksége

Alexandre Dumas (1802–1870) a 19. századi francia irodalom egyik legtermékenyebb és legismertebb alakja, akinek neve máig egyet jelent a kalandregény műfajával. Bár élete végén hírneve megkopott, s anyagilag is nehéz helyzetbe került, 1870. december 5-i halála után művei újra és újra reneszánszukat élték, s azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek világszerte.

Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság megalakulása – 1793. december 3.: A magyar nyelv és kultúra első erdélyi intézményes oltalma

1793. december 3-a fontos mérföldkő a magyar művelődés történetében: ezen a napon alakult meg Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, az első olyan tudós társaság Erdélyben, amely kifejezetten a magyar nyelv fejlesztését és ápolását tűzte ki célul. Bár nem volt hosszú életű intézmény, mégis jelentős szerepet játszott a magyar nyelvújítás és a 18–19. századi nemzeti művelődés kiszélesedő folyamatában.

Mark Twain (1835. november 30.) – Az amerikai irodalom nagynevű humoristája és mesemondója

Mark Twain az amerikai irodalom egyik legkarakteresebb hangja: egyszerre humorista, szatirikus megfigyelő és mélyen érző humanista, aki a 19. századi Amerika társadalmi dilemmáit éles szemmel, de könnyed, játékos stílusban mutatta be.

Stefan Zweig születésnapján – 1881. november 28.

Stefan Zweig a 20. század első felének egyik legnépszerűbb és legérzékenyebb hangú európai írója volt, akinek munkássága ma is sokak számára jelenti a humanizmus, a tolerancia és a lélektani finomság példáját.

Thomas Mann Nobel-díja – 1931. november 26.

1931. november 26-án Thomas Mann, a 20. század egyik legjelentősebb regényírója ünnepélyesen átvette az irodalmi Nobel-díjat. Személyében olyan író kapott kitüntetést, aki műveiben következetesen a szellemi felelősségvállalás, a szabadság és a humanizmus képviselője maradt – és akinek gondolatai a mai napig meghatározzák az európai irodalmi és kulturális gondolkodást.

1990. november 23-án hunyt el Roald Dahl, a modern mesék legmerészebb írója

Roald Dahl életműve ma is élő, eleven és megkerülhetetlen része a világirodalomnak. Történetei arra emlékeztetnek bennünket, hogy a fantázia határtalan, a gyermeki nézőpont pedig sokszor igazabb minden felnőtt bölcsességnél. Bár Dahl 1990. november 23-án örökre távozott, könyvei továbbra is ott bújnak meg a gyerekek párnája alatt – tele varázslattal, furcsasággal, és azzal a különös, csak rá jellemző humorral, amelyért milliók szeretik.

Voltaire (1694. november 21.) – A felvilágosodás legélesebb hangja

1694. november 21-én született Voltaire, polgári nevén François-Marie Arouet francia író, történész és filozófus, a francia felvilágosodás egyik kiemelkedő alakja, akinek öröksége ma is él: művei és gondolatai mindmáig a szabad gondolkodás, a tolerancia és az emberi méltóság melletti kiállás szimbólumai.

1855. november 19-én hunyt el a nemzeti irodalom megújítója, Vörösmarty Mihály

Vörösmarty életműve máig a magyar kultúra egyik pillére: nyelvi gazdagsága, eszmei súlya és emberi tisztasága a magyar irodalom örök klasszikusává tették.

Csokonai Vitéz Mihály (1773. november 17.) – A magyar felvilágosodás leglíraibb alkotója

Csokonai Vitéz Mihály a magyar irodalom egyik legtehetségesebb, ugyanakkor legtragikusabb sorsú alkotója. Rövid élete ellenére olyan életművet hagyott hátra, amely a magyar költészet történetében korszakos jelentőségű.

118 éve, 1907. november 14-én született Astrid Lindgren – az írónő, aki átformálta a gyerekirodalmat

Astrid Lindgren (1907–2002) svéd írónő a modern gyerekirodalom egyik legforradalmibb alakja volt. Fiatal felnőttként újságíróként és titkárnőként dolgozott, mesélni pedig eredetileg csak saját gyermekeinek kezdett – ezekből a mesékből születtek első világhírű történetei.

1919. november 12-én temették el nagy írónkat, Gárdonyi Gézát

Gárdonyi Géza (1863–1919) a magyar irodalom egyik legkedveltebb és legolvasottabb írója, akinek életműve a történelmi regénytől a lírai prózán át a naplóirodalomig terjed. Temetésére 1919. november 12-én került sor a vár mellett kialakított sírkertben, a későbbi Gárdonyi-sírnál.

1950. november 10. – William Faulkner Nobel-díja

Stockholm, 1950. november 10. – A Svéd Akadémia ezen a napon jelentette be, hogy az 1949-es irodalmi Nobel-díjat William Faulkner amerikai írónak ítéli oda, „a kortárs amerikai regényhez nyújtott erőteljes és művészileg egyedi hozzájárulásáért.”

1913. november 7-én született Albert Camus író

Albert Camus (1913–1960) francia–algériai író, filozófus és újságíró a 20. századi irodalom és gondolkodás egyik legjelentősebb alakja volt.

A régi magyar könyv gyűjtése

A régi magyar könyv gyűjtése nagyrészt stagnál az antiquáriusok kijelentései szerint. Meglévő gyűjtemények gazdái szívesen áldoznak ma is nagyobb összegeket egy-egy gyűjteményükből még hiányzó ritkaságért, de új könyvgyűjtő, ki szakértelemmel, hozzáértéssel és előre meghatározott keretek és korok közt gyűjt, nem akad.

A sárospataki főiskolai könyvtár története (részlet)

A könyvárusi úton kívül az árverések is igen nevezetes gyarapodási eszközei valának könyvtárunknak ebben a században is, az 50-es évekig.

A windsori palota kincsei

Londonból jelentik,hogy Edvárd király rendelésére mostanában a windsori palota összes termeiben és szobáiban lévő ingóságokról és egyéb gyűjteményekről pontos leltárt vesznek fel.

Az angol könyv-árverések

A »The Concisseur« czímű, amateurök számára szerkesztett folyóirat becses összeállítást közöl az 1903. deczember havától múlt év júliusáig Angliában lezajlott műtörténeti árverésekről, melynek a könyvekre vonatkozó adatai érdekesen mutatják a gyűjtőszenvedély örökös hullámzását és ingadozását.

Drága könyvek

A bibliofili szenvedély, amely nálunk vajmi ritka madár, külföldön hallatlan méreteket ölt. Valóságos vadászatok folynak ott régi, vagy ritka könyvekre, a melyeknél nem az nyom a latban, hogy tartalom tekintetében becsesek-e, vagy kiállítás dolgában, hanem az az egyetlen szempont, hogy hány példányban ismeretes egyáltalán a könyvpiacon.

A Times új kiadást rendezett az angol Enciklopédiából

A Times új kiadást rendezett az angol Enciklopédiából, amelynek első faszcikulusát néhány skót nemes adta sajtó alá 1678-ban s Colin Macfarghuar volt a kiadója Edinburgban. Az első kiadás három kötetre terjedt kétezerhatszázhetven lapon s a harmadik kötet 1771- ben jelent meg.

Könyvbarátok — A Pesti Napló eredeti tárcája

Az «ódon könyvkereskedők» egyre fogynak Budapesten; a régi nagy cégek, amelyek még versenyezhettek a lipcsei, müncheni, frankfurti és bécsi antikváriusokkal, vagy becsukták boltjaikat vagy pedig visszahúzódtak a Belváros és a Lipótváros szűk utcáiba, ahol csak álmos könyveket árulnak a házmesternéknek, vagy ócska francia nyelvtanokat a szini-iskoláról álmodozó házmester-leányoknak. Sőt a régi Pestnek az első igazi antikváriuma ma már annyira «sülyedt», hogy csak uj könyveket árul, amelyeket bizományba kap a kiadóktól s kezdő írók és költők uj műveit — antikvár árakon.

Olcsóbbá lett unikum

Párisban a napokban árverezték el Cousin híres könyvgyűjtő gyűjteményét. Összesen 136,192 frank folyt be az értékes könyvekért és ritka kéziratokért.

A könyvgyűjtés szenvedélye

Újabban Olaszországban is nagyon általánossá vált a könyvgyűjtés szenvedélye, s ezzel együtt az olasz ódon-könyvkereskedés is bámulatosan fejlődött.

A könyv mániákusai

A könyv gyűjtése szép szenvedelem, ha módjával teszik, így például nagy hírnévre tett szert a francia Grolier, akinek exlibriszekkel ellátott könyvgyűjteménye páratlan a maga nemében.

Londoni könyvárverés

Londonban egy nemrégen tartott könyvárverésen több régi biblia rengeteg nagy áron kelt el.

Régi könyvgyűjtők

A könyv- és kéziratgyűjtés egykorú az Írás történetével: már a legrégibb időkben, a rómaiak és görögök idejében voltak könyvtárak. Később, midőn e birodalmak bukása után a művelődés terén hanyatlás állott be, természetesen a könyvek és igy a könyvtárak is ritkábbak lettek.

Gyakran ismételt kérdések

1. Tényleg minden könyvet megvesznek?

- Természetesen fizetni csak a továbbértékesíthető könyvekért tudunk, de igény szerint a többi könyvét is elszállítjuk.

2. Vidékre is eljönnek a könyvekért?

- Igen, de ez függ a könyvek mennyiségétől és a Budapesttől való távolságtól is.

3. Néhány tucat könyvért is házhoz jönnek?

- A helyszíni kiszállás minimum 100-200 db könyv esetén lehetséges.

4. Vásárolnak idegen nyelvű könyveket is?

- Igen, minden idegen nyelvű könyvet meg tudunk vásárolni.

5. Valóban egy-két nap alatt elszállítanak akár nagyobb mennyiségű könyvet is?

- Igen, lehetőség szerint minél gyorsabban megoldjuk a könyvek elszállítását.

6. Hétvégén is dolgoznak?

- Igen, időpont egyeztetést követően erre is van lehetőség.

7. Teljes hagyatékot is vásárolnak?

- Igen, a könyvek mellett antik tárgyakat is vásárolunk: festményt, porcelánt, antik bútort, speciális magángyűjteményeket - vagyis teljes polgári hagyatékot.

8. Lomtalanítást vállalnak-e?

- Igen, ebben is tudunk segíteni.