Ady Endre könyveinek aukciós piaca különös kettősséget mutat: a neve folyamatosan jelen van az antikváriumi forgalomban, de az igazán nagy árakat nem egyszerűen az „Ady-kötet” ténye, hanem a kiadás, a példány története, a dedikáció, a kötés, a ritkaság és a proveniencia együttese hozza létre. A téma pontos tárgyalásánál rögtön hozzá kell tenni, hogy 1930-tól napjainkig nem áll rendelkezésre egyetlen, teljes, minden árverést lefedő nyilvános adatbázis; a legbiztosabb korai támpontot az Országos Széchényi Könyvtár 1939-ben kiadott gyűjtői kézikönyve adja, amely az 1888–1938 között elért antikváriumi és aukciós árakat rendszerezte, a későbbi korszakra pedig a nagyobb magyar antikváriumok és online aukciós archívumok adatai használhatók. Emiatt az alábbi kép nem abszolút, minden magáneladást és zárt árverést is lefedő statisztika, hanem a nyilvánosan ellenőrizhető magyar aukciós és antikváriumi adatok alapján kirajzolódó piaci ív.
A harmincas évek elejére Ady már klasszikussá vált, de a könyvpiac még erősen különbséget tett a korai, nehezen beszerezhető kötetek és a későbbi, viszonylag gyakrabban előforduló első kiadások között. A korabeli árjegyzékben feltűnően kiemelkedik a Debrecenben, 1899-ben megjelent Versek, valamint a Nagyváradon, 1903-ban kiadott Még egyszer. A Még egyszer az 1926–1930 közötti adatoknál 250 pengős értékkel szerepel, majd az 1931–1938 közötti időszakban 150 és 100 pengős adatokkal; ez a legtöbb más Ady-címhez képest egészen magas összeg. A Versek ugyancsak erős korai tétel: 150 pengős, majd 80 és 40 pengős adatokkal szerepel, s még dedikált példányra is külön árjelzés bukkan fel. Ezzel szemben a későbbi, ma irodalomtörténetileg szintén alapműnek számító kötetek, például A menekülő élet, A magunk szerelme, A minden titkok verseiből, Ki látott engem? vagy A halottak élén a korabeli árjegyzékben többnyire 5–16 pengős sávban mozognak. Vagyis a harmincas évek piacán már világosan látszott az a rangsor, amely később is megmaradt: a legkorábbi, századfordulós Ady-kötetek ritkábbak és gyűjtőileg erősebbek, míg a Nyugat-korszak első kiadásai gyakrabban cserélnek gazdát, hacsak nem társul hozzájuk dedikáció, különleges kötés vagy jelentős tulajdonosi háttér.
A legritkább Ady-könyvek között első helyen ma is a Versek és a Még egyszer állnak. A Versek azért különösen fontos, mert Ady első megjelent verseskötete: Debrecenben, Hoffmann és Kronovitz kiadásában látott napvilágot 1899-ben, még a későbbi nagy Ady-hang megszületése előtt. Modern aukciós előfordulásai is ezt a ritkasági státuszt igazolják. A Központi Antikváriumnál egy példány 60 000 forintos leütést ért el, egy másik, Ady Lajos ajánlásával ellátott példány 260 000 forintig jutott, míg egy 77. árverésen szereplő, Ady aláírását és 1916-os bejegyzését tartalmazó példány 320 000 forinton kelt el; a tételleírás maga is „rendkívül ritka” kötetként jellemzi.
A Még egyszer piaci története hasonlóan tanulságos, de még változékonyabb. A harmincas évekbeli árjegyzékben ez volt az egyik legmagasabbra taksált Ady-kötet, ugyanakkor a modern piacon egy egyszerűbb példány nem feltétlenül ér el kiugró összeget: a Központi Antikvárium egyik 1903-as nagyváradi példánya például 17 000 forinton kelt el. Ugyanakkor ha a címhez különleges proveniencia vagy kéziratos Ady-emlék társul, az ár ugrásszerűen megváltozik: egy 1923-as Amicus-kiadású, számozott Még egyszer példány, amelybe Ady Szalay Józsefhez írt autográf képeslapját ragasztották be, 500 000 forintos leütési árat ért el. Ez jól mutatja, hogy az Ady-piacon nem a cím önmagában dönt, hanem a példány egyedisége: ugyanaz a mű lehet mérsékelt árú gyűjtői darab vagy félmilliós bibliofil tétel.
A legdrágább Ady-könyvek körében a Vér és arany külön kategóriát alkot. Első kiadása 1908-ban jelent meg, de a kimagasló árakat nem kizárólag az első kiadás státusza, hanem elsősorban a dedikációk és az Ady-életrajzhoz kapcsolódó címzettek hozzák. Különösen fontos adat, hogy a 2012-es tudósítások szerint egy, Csinszkának, azaz Boncza Bertának ajánlott Vér és arany-példány 1,4 millió forintért kelt el az Abaúj Antikvárium árverésén, míg ugyanennek az árverésnek az előzetese arról is beszámolt, hogy tizenegy évvel korábban egy Ady édesanyjának szóló sorokat tartalmazó Vér és arany 2,1 millió forintig jutott. Ezek az adatok a magyar Ady-könyvpiac csúcsmezőnyébe tartoznak, és azt is jelzik, hogy a valóban személyes, életrajzilag erős dedikációk a sima első kiadások árának sokszorosát érhetik.
A Vér és arany köréhez tartozó további tételek is azt mutatják, hogy ez a cím az Ady-aukciók egyik legerősebb mágnespontja. A Központi Antikvárium egyik 1910-es, második kiadású Vér és arany példánya 800 000 forintos kikiáltási árral szerepelt, mert a címlapján Ady dedikációja állt Moskovitz Reginának, aki a tételleírás szerint Lesznai Anna köréhez kapcsolódott. A bibliofil kiadások között pedig külön említést érdemel a Vér és arany. Tizenkét Ady-vers című, Baja Benedek eredeti kőrajzaival és Babits Mihály előszavával megjelent albumjellegű kiadvány: egy 300 példányos számozott darab 80 000 forintos leütést ért el. A Vér és arany jelentőségét tovább erősíti, hogy 2025-ben nem könyvként, hanem kéziratként az Az őszi lárma című Ady-vers autográfja 2,5 millió forint fölött kelt el; a vers előbb lapban jelent meg, majd a Vér és arany kötet világához kapcsolódott. Ezt az adatot nem szabad könyvleütésként kezelni, de jól mutatja, hogy a Vér és arany köré rendeződő Ady-anyag a legmagasabb presztízsű gyűjtési terület.
A ritkaság és az ár azonban Adynál sem mindig azonos fogalmak. Jó példa erre a Margita élni akar, amelynek közönségesebb első kiadása viszonylag szerény összegért, 5 500 forintért is előfordult, miközben a nyolc római számozású luxuspéldány egyikét, kézzel festett Kozma Lajos-féle kiadói pergamenkötésben, eredeti papírtokban, 800 000 forinton ütötték le. Hasonló tanulságot kínál a Köszönet az életért című, Soó Rezső számára mindössze 25 példányban készült alkalmi kiadvány: számszerűen kifejezetten ritka, de egy antikvarium.hu-s online árverésen 24 100 forintos leütést ért el. Vagyis a példányszám önmagában nem elég: az aukciós értéket az irodalomtörténeti súly, a könyvészeti kivitel, a gyűjtői kereslet és a konkrét példány állapota együtt alakítja.
A leggyakrabban előforduló Ady-címek között a nyilvános aukciós archívumok alapján nem a Versek és nem is a Még egyszer állnak, hanem azok a nagy kanonikus kötetek, amelyekből több kiadás, utánnyomás, bibliofil változat és későbbi számozott kiadás is forgalomban van. Ilyen az Új versek, a Vér és arany, a Szeretném, ha szeretnének, A menekülő élet, A magunk szerelme, Ki látott engem?, A halottak élén, valamint a későbbi Athenaeum- és Amicus-féle Ady-kiadások. Az Új versek különösen érdekes, mert irodalomtörténeti jelentősége óriási, de piaci értéke nagyon erősen függ az állapottól és a példány minőségétől: az antikvarium.hu egyik 1906-os első kiadású példánya 89 000 forintig ment fel, míg egy másik online aukciós előfordulásnál 32 000 forintos leütés szerepel. Ez a sáv azt jelzi, hogy az Új versek már nem mindennapi darab, de nem is olyan ritka, mint a debreceni Versek vagy a nagyváradi Még egyszer.
A gyakrabban mozgó piaci rétegben a Nyugat-korszak első kiadásai és a későbbi bibliofil vagy félbőr kötésű kiadások adják a legtöbb adatot. A A menekülő élet egyik 1912-es első kiadása 20 000 forintos leütést ért el, A magunk szerelme 1913-as első kiadása 3 600 forinton, egy másik előfordulásnál 18 000 forinton kelt el, a Ki látott engem? 1914-es első kiadása pedig 7 500, illetve egy másik alkalommal 15 000 forintos leütéssel szerepelt. Az Így is történhetik című novelláskötet első kiadása 5 500 forinton ment el. Ezek az adatok nem azt jelentik, hogy e könyvek jelentéktelenek volnának, hanem azt, hogy az Ady-gyűjtésben van egy széles, rendszeresen felbukkanó, megfizethetőbb elsőkiadás-réteg, amely fölött a dedikált, korai, luxus- vagy különleges provenienciájú darabok alkotják a valódi aukciós csúcsot.
A legfrissebb online aukciós adatok alapján a későbbi Ady-kiadások továbbra is élénken forognak. A Szeretném, ha szeretnének és a Vér és arany 1920-as évekbeli Athenaeum-féle számozott, félbőr kötésű példányai 2026-os online árveréseken 17 000–43 000 forint körüli leütési sávban szerepeltek, míg a Ki látott engem? Lesznai Anna borítótervével jelzett példánya 62 000 forintos leütést ért el. Ezek a tételek azt mutatják, hogy Ady nem csupán ritkaságként van jelen a magyar aukciós piacon, hanem folyamatosan forgó klasszikusként is: a középkategóriás, szép vagy érdekes kiadású példányok rendszeresen találnak vevőt, miközben a piac tetején továbbra is a dedikált, korai és különleges példányok állnak.
Összességében Ady Endre könyveinek 1930-tól napjainkig tartó magyar aukciós története három nagy rétegre bontható. A legritkább és gyűjtőileg legfontosabb alapréteget a korai kötetek, mindenekelőtt az 1899-es Versek és az 1903-as Még egyszer adják. A legdrágább dokumentált könyvtételek körében a Vér és arany emelkedik ki, főként akkor, ha Ady saját dedikációja, Csinszka, az édesanya vagy a költő közvetlen köre kapcsolódik a példányhoz. A leggyakrabban előforduló aukciós címek pedig a nagy, kanonikus Ady-kötetek és későbbi kiadásaik: Új versek, Vér és arany, Szeretném, ha szeretnének, A menekülő élet, A magunk szerelme, Ki látott engem? és A halottak élén. A piac végső tanulsága az, hogy Adynál a könyvészeti ritkaság, az irodalomtörténeti jelentőség és az életrajzi közelség egyszerre számít: a puszta cím megadja a keretet, de az igazi aukciós értéket mindig az adott példány története teremti meg.
.jpg)
